By Katalin Dusnoki · 2011. április 4.
Amikor azt teszem amit elvársz tôlem...kedvelsz,
amikor önmagam akarok lenni...meggyülölsz.
Amikor mások bántanak mert ônmagukat adják...gyũlölöd ôket,
ha megjátszva magukat kicsit kedvesek hozzád...Te mindent megbocsátasz.
Mond meg nekem ezekután hogy legyek önmagam?
Rákényszerítesz hogy játszam, mert fontos vagy nekem
és éppen így gyűlölsz meg engem, mert azt teszem amit elvársz tôlem.
Ezért nem tudok a barátod lenni hiába is szeretném,
mert tudattalanul is mielôtt még elkezdôdhetne...már vége is van.
...és a barátságod amire annyira vágytam, az ellenségemmé formált.
amikor önmagam akarok lenni...meggyülölsz.
Amikor mások bántanak mert ônmagukat adják...gyũlölöd ôket,
ha megjátszva magukat kicsit kedvesek hozzád...Te mindent megbocsátasz.
Mond meg nekem ezekután hogy legyek önmagam?
Rákényszerítesz hogy játszam, mert fontos vagy nekem
és éppen így gyűlölsz meg engem, mert azt teszem amit elvársz tôlem.
Ezért nem tudok a barátod lenni hiába is szeretném,
mert tudattalanul is mielôtt még elkezdôdhetne...már vége is van.
...és a barátságod amire annyira vágytam, az ellenségemmé formált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése